Első osztályosainkat a Heves Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa  képességvizsgáló teszttel mérte 2010. szeptember 22-23-án.

A bemeneti eredmények elemzése során képet kapunk tanulóink tanulási képességeiről, mely alapján a pedagógus a fejlesztő munkáját elkezdheti.

 

A 2010./2011. tanév első félévében végzett tanulási képesség mérése. A mérésben Apc község általános iskolájának első osztálya vett részt.

A méréssel az első osztály elején bemeneti diagnózist rögzítettünk a tanulási képesség néhány kulcseleme terén.

 

A mérés célja:

Ø bemenetkor az első osztályos tanulók iskolaérettségének, iskolakészültségének vizsgálata, azoknak a képességeknek, készségeknek a mérése, amelyek a tanulás folyamatában döntőek lehetnek,

Ø reális kiindulási alap biztosítása, amely feltárja már az iskolába lépéskor a problémákat az osztály – az egyes tanuló szintjén, s amely egy-egy problémakörre koncentrálva korrekciókat, tervszerű fejlesztő eljárásokat indít el,

Ø hogy az iskola, a tanító a tanulók képességeinek fejlettségéről részletes ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jusson, s ezáltal hatékonyabb pedagógiai tervezésre, az esetleges egyéni fejlesztési utak kijelölésére kerülhessen sor,

Ø a tanulási kudarcok kialakulásának megelőzése, csökkentése,

Ø segítség nyújtása a szakmai célok és feladatok körültekintő megszervezéséhez, a megfelelő tanítási módszer kiválasztásához, a differenciált egyéni fejlesztés megteremtéséhez,

 

 

 

Ez a felmérés a tanulásban kitüntetett szerepet játszó képességekre összpontosít, tehát nem tudásanyagot, hanem tanulási képességeket mér, figyelmet, észlelést, emlékezetet, gondolkodást.

A mérés két feladatlap-sorozatból álló eszközrendszerét Dr. Tímár Éva állította össze (Békés Megyei Pedagógiai Intézet). Olyan feladatrendszerről van szó, amellyel az írni, olvasni még nem tudó gyermekek csoportos adatfelvételi formában dolgozni tudnak.

 

Nem egyéni diagnosztizálásra készült az anyag, ezért a személyre szóló jelzésekkel óvatosan kell bánni. A szélsőségek kiemelésére, a több részterületen egyszerre jelentkező hiányosságok kimutatására lehetőséget kínál ugyan, de a figyelemfelkeltés után körültekintő egyéni vizsgálat győzheti meg a pedagógust az egyéni probléma súlyosságáról.

 

A mérőeszköz két részből áll:

Ø Feladatlapok a tanulási képesség vizsgálatához I.

Ø Feladatlapok a tanulási képesség vizsgálatához II.

(Az I. füzet a gyermek környezetéről, a hozott tudásáról árulkodik, míg a II. füzet az általános értelmességet méri.

Ha az I. füzet jó, s a II. füzet átlag alatti, akkor a környezete fejlesztette, jól felkészítette, de az értelmi elemek képességének fejlődésére később kerül sor.

Ha az I. füzet a rosszabb és a II. füzet a jobb, akkor a gyermek rossz szociális környezetből került ki, de józan paraszti ésszel rendelkezik.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy aki az első két feladatnál 1 vagy 0 pontot ér el, általában nagy a feladatszorongása.)

 

A szerző részletes útmutatót készített a feladatlapok használatához, a tanulási képesség vizsgálatához. Ismerteti a vizsgálat tartalmi és formai kérdéseit, a szervezés, az előkészítés, a lebonyolítás menetét, a tanulóknak adható instrukciókat, az egyes feladatok megoldására fordítható időt.

 

A feladatlapok a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével készültek, gyerekbarát, stresszmentes feladathelyzetbe hozzák a tanulókat, többségében játékos formában oldatják meg a feladatokat.

Mindkét vizsgálati eszközhöz részletes javítókulcs, pontozási útmutató készült, amely az objektív értékelést segíti.

 

A mérőeszköz bemutatása

Az I. jelű füzet tesztsorozata a megismerő folyamatok közül a vizuális észlelést, a figyelemkoncentrációt, az analizáló-szintetizáló és azonosító készséget, a különböző reláció-szókincs elemeket és a számfogalmat vizsgálja az alábbi szerint:

Az első feladatlappal figyelem-koncentrációról és azonosítási képességről szerezhetünk információkat.

A második feladatlap az elsőnél nehezebb ábrasorral teszi próbára a gyerekek elemző-képességét. Itt sok esetben igen kis eltéréseket mutató párokról kell eldönteni, hogy van-e közöttük különbség.

A harmadik feladatlap megoldásakor geometriai formák másolásával mutatják be a gyerekek alak- és méretlátó képességüket, s a finommotorikus koordinációjuk fejlettségét.

A negyedik feladatlappal is a gyermekek vizuális funkcióinak fejlettségére próbálunk következtetni. Hiányos rajzok kiegészítésével vizsgáljuk a vizuális zártság, globális észlelés területét.

Az ötödik feladatlap a szókincs vizsgálatát tűzi ki célul. A következő matematikai relációk ismeretéről van benne szó: „fele”, „legtöbb”.

A hatodik feladatlap is matematikai relációkat tartalmaz. A „legkevesebb”, „több, mint” és az „ugyanannyi” jelentésének megértését vizsgáljuk ezzel az eszközzel.

A hetedik feladatlappal a térirányok ismeretéről tehetnek tanúbizonyságot a gyerekek.

A nyolcadik feladatlapon tízes számkörben történő számlálást kell végezni a gyerekeknek.

A kilencedik feladatlapnál részben fogalomismeretre, részben összetett gondolkodási műveletre esik a hangsúly. Egyrészt az élőlény fogalmának tartalmát, másrészt egy tagadással megadott utasítás értelmezését vizsgáljuk.

A tizedik feladatlappal a természet- és társadalomismeretre vonatkozó témákkal vizsgáljuk a gyerekek gondolkodási képességét, elsősorban az összefüggések felismerésének képességét.

 

A II. jelű füzet tesztsorozata 4-8 éves gyermekek általános kognitív képességének bemérésére alkalmas. A feladatlapok tartalmába – az I. füzethez képest – néhány új elem is bekerül: az értékelés-tervezés művelete, akusztikus memóriapróba, általános szókincs, alakfelismerés, fogalomismeret (természetismeret, társadalomismeret):

Az első feladatlap a figyelemkoncentráció mellett a monotónia-tűrés és a tempó mérésére is szolgál.

A második feladatlap három feladat segítségével bonyolult gondolkodási műveletet vár el a gyerekektől. Előre nem megadott rendező elvek alapján kell két halmazba sorolni az elemeket.

A harmadik feladatlap játékos formában oldat meg értékelést, tervezést, analízist, szintézist, igénylő feladatot.

A negyedik feladatlap elsősorban egy akusztikus memóriapróba.

Az ötödik feladat komoly analizáló-képessége és figyelmet vár el a gyerekektől. Az alakfelismerés mellett a „pár” fogalmának ismerete is nehezíti a feladatot.

A hatodik feladat is a gondolkodási képesség mérésére szolgál. Hibás ábrákat kell a gyerekeknek analizálni és megjelölni a hibás részleteket.

A hetedik feladatban fogalomismeretről tesznek bizonyságot a gyerekek. A találós kérdésekként megfogalmazott kijelentésekkel szívesen dolgoztak minden iskolában.

A nyolcadik feladatlapon az azonosítás műveletével, alak- és formafelismeréssel találják szembe magukat a tanulók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az osztályban a feladatlapokat 20 tanuló írta meg. A vizsgálat során az osztály 60,25%-os teljesítményt nyújtott.

Szórás: 11,44%

Relatív szórás: 18,16%

Az első füzet feladatainak megoldása, amely a tanulók szókincsét, környezetükből hozott ismereteiket méri 62,55%-os eredményt mutat, a második füzet feladatai, amely a kognitív képességek mérésére szolgálnak 58,24%-ban sikerültek.

 

Az egyéni eredmények összesített relatív szórása, az első füzetben 16,18 % második füzetben 22,78%. A teljes tesztre vonatkozóan 18,16%. Ez a szórásmutató azt jelzi, hogy a tanulók teljesítménye, fejlettsége viszonylag egyenletes. A tanulók által elért átlagok mindkét füzet megoldását figyelembe véve 41,58% és 80,2% között oszlanak meg.

 

Legsikeresebben megoldott feladat:

Az I. füzetben a 8. feladatot oldották meg a legjobban (95%), amely, a tízes számkörben való számolás. A II. füzet feladatai közül a 4. feladat megoldása volt a legeredményesebb (87%), ez a feladat az akusztikus memória fejlettségét méri.

Leggyengébben megoldott feladat:

Az osztály teljesítménye az I. füzet 3. feladatában volt leggyengébb (24%), amely az alak-és méretlátó képesség fejlettségét vizsgálja. A II. füzetben legkevésbé sikerült az 5. feladat megoldása (32%), amely analizáló képességet, alakfelismerést mér.

Az osztály összességében nyújtott 60,25%-os teljesítményétől a 20 főből 10 tanuló maradt el, és 3 tanuló 70% fölötti teljesítményt nyújtott.

 

A legjobban megoldott feladatok:

 

I. füzetben:

v  8. feladat: tízes számkörben történő számlálás – 95%

Oldal: 1.osztályosok mérése ( új)
Apáczai Csere János Általános Iskola - © 2008 - 2024 - apaczai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat